Nevezetességek

Csonkatorony
Arany János Emlékmúzeum
Nagyszalonta, Szabadság tér 4. Szám. Telefon: 0040-259-371157.
Igazgató: Darvasi Zoltán. Telefon: 0040-743-025491.
Az Arany János Emlékmúzeum nyitva tartása: keddtől vasárnapig
naponta 10-16 óra között. Hétfőn zárva.


1606-ban, amikor a hajdúk beköltöztek Szalonta település romos házaiba, azonnal hozzáláttak az újjáépítéshez, és ugyanakkor a település védelmi rendszerének kiépítéséhez. Bethlen Gábor fejedelem engedélyezi, hogy a környék lerombolt templomainak és Kölesér-várának romjait összeszedjék, s a köveket felhasználják az új várfal s az őrtorony építésénél. Utóbbi 1636 táján készült el. A toronyból jól beláthatóvá vált a környék, támadás esetén kiváló szolgálatot tett. A torony eredetileg nem volt csonka, teteje akkor égett le, amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem parancsára felgyújtják a várat. Kőből épült falai megmaradtak. A torony évszázadokon át csonka maradt, így örökítette meg rajzán Petőfi Sándor 1847-ben, amikor Nagyszalontán járt. 1899. augusztus 27-én a felújított, tetővel ellátott épületben nyílt meg az Arany János Emlékmúzeum. 1907-ben a bejárat a déli oldalról a mostani nyugatira került. Ekkor készült a bejárat fölé Arany János szobra, a portálét Stróbl Alajos tervezte, kivitelezése Szeszák Ferenc keze munkája. Bár a múzeum eredeti anyagát megtizedelték a háborús évek, ma is itt található a nagy költő legteljesebb személyes tárgyi gyűjteménye, megmaradt könyvtárának legnagyobb része, kéziratai. A múzeumnak öt szintje van. A földszinti teremben a látogatók a város és a torony történetével ismerkedhetnek meg. Az emeleti termekben az Arany emlékek kaptak helyet. A harmadik emeleten láthatók Arany egykori dolgozószobájának bútorai, melyek a budapesti akadémiai lakásából kerültek Nagyszalontára. A Csonkatorony-beli múzeumban látható Barabás Miklós Arany-portéja, Éder Gyula festményei Arany Jánosról és Bocskai Istvánról. A kiállított képzőművészeti alkotások között láthatók Szervátiusz Jenő, Puskás Sándor és Izsó Miklós kisplasztikái valamint számos illusztráció Arany verseihez, balladáihoz.

Arany-porta
Nagyszalonta, Arany János utca 46. szám
Kapcsolattartó személy: Fekete Mária. Telefon: 0040-748-861-525.


Ezen a telken állt az a bogárhátú kis ház, melyben Aranyné Megyeri Sára megszülte tízedik gyermekét, Jánost. A náddal, szalmával fedett egyszerű lak 1823-ban, Arany János hatéves korában porig égett. Szülei másik lakot emeltek a szülőház helyére, ezt azonban lebontották. Helyére újabb épület került. Az Arany Emlékegyesület a költő halálát követő években megvásárolta a telket, s az ott álló épületben kisdedóvót, óvodát szeretett volna indítani. A későbbi években az ingatlant államosították, lakóházként üzemelt évtizedeken át. Mire az Arany János Művelődési Egyesület visszakapta, 2003-ban, állapota teljesen leromlott. Felújítására 2010-ig kellett várni, ekkor azonban a városvezetés segítségével sikerült visszaállítani a házat eredeti formájába. Az avató ünnepséget 2010. május végén tartották, népes ünneplő sereg és jeles meghívott vendégek jelenlétében. Azóta a ház tájházként üzemel. Aki belép a kapun, Arany János lépei nyomán jár. A telek határai máig sem változtak, és a gémes kút is ugyanaz, melyből egykoron Aranyék is merítettek. A ház mellett bólogató eperfa áll – a Családi körben is megénekelt növény „unokája” – tövében megpihenhet, feltöltődhet energiával a látogató. Benn, az épületben ugyanaz a hangulat fogadja a látogatót, melyben a költő életútja elindult. Használati eszközök, berendezési tárgyak idézik a múltat. Az Arany porta látogatható. Rövid áttekintés helyett az érdeklődők hosszabb ideig is maradhatnak a telken, ott rendhagyó irodalomórára, Arany egyedi megidézésére is lehetőség nyílik. A kirándulás, időpont-egyeztetés érdekében hívják Fekete Máriát, a ház gondnokát.

Kulin György szülőháza
Nagyszalonta, Kulin György utca 11. szám


E házban töltötte gyermekéveit Kulin György, aki később az amatőr csillagászat atyaként vált ismerté. E ház udvarán, kertjében kémlelte gyermekként a végtelen éjszakai égboltot, innen indult pályafutása. Szorgalmának és tehetségének köszönhetően nem csak csillagászati felfedező munkája volt jelentős, de a tudományág népszerűsítésében is elvitathatatlan érdemei voltak. Gyermekek, fiatalok százainak mutatta meg a lencse-csiszolás, csillagvizsgálás szépségét, közérthető, érdekfeszítő írásait azok is élvezettel olvashatták, akik nem rendelkeztek szakirányú végzettséggel. Kulin György élete során többször felajánlotta munkáját, tehetségét szülővárosának, azonban politikai okok miatt sajnos soha nem jöhetett létre a hazai előadás. Évtizedekkel később, 1991-ben a házat emléktáblával jelölték meg, majd bronzba öntött mását avatták fel a település szoborparkjában.

Sinka István szülőháza
Nagyszalonta, Sinka István utca 1. szám


Alig pár percnyi sétát kell tenni az Arany portától, s máris jeles ház előtt áll a látogató. Sinka István született itt, 1897. szeptember 24-én. Ugyanez az épület állt akkor is itt – az akkor még Nagy-Csegődnek nevezett – utca sarkán. Generációk követték egymást az egyszerű, szerény hajlékban. Sinka János juhász bérlője volt akkor a háznak. Ma az épület tulajdonosa a Mecénás Alapítvány, s ma is bérlők lakják. Jeles szülöttére márványtábla emlékeztet.

Zilahy Lajos szülőháza
Nagyszalonta, Bocskai utca 29. Szám.


Az ingatlant a Zilahy család – a járási jegyző férj, felesége és öt gyermeke – lakta egykor. Zilahy Lajos itt töltötte gyermekéveit, innen járt iskolába, s élte a kamaszgyermekek csínyekkel teli életét. Életpályája a tengeren túlra vezérelte, munkásságának rangját mis sem mutatja jobban, minthogy színdarabjait több nyelven a világ tucatnyi színpadán játszották nagy sikerrel. A családi házat lakói – magánemberek – több ízben átalakították, évtizedeken át egyszerű lakóingatlanként tartották nyilván. Az épületet végül 1991-ben Túrkeve (Nagyszalonta testvérvárosa) jelölte meg emléktáblával.

Szoborpark
A református templom szomszédságában A nagyiskola és a református templom közötti kispark közepén elsőként Arany János köztéri szobrát avatták fel, 1992. március elsején. Kiss István szobrász alkotása komoly összefogás révén jutott Nagyszalontára. A nagy költő alakjának megmintázásába 1982-ben kezdett Kiss István, Nagyszalontán született, Magyarországon alkotó szobrászművész. Amikor a mű elkészült, arra kérte a magyar pártfőtitkárt, járjon közbe a szobor Romániába, Nagyszalontára hozataláért. Sajnos a közbenjárás sikertelen volt, így a szobornak Berettyóújfalu adott teret. Az elgondolás szerint csak addig maradt volna a határközeli településen a szobor, míg sikerül kiegyengetni a hazavezető utat számára. Amikor azonban évek múltán felvirradt a szabadság napja, és immár áthozható lett volna az alkotás az országhatáron, az újfaluiak tiltakozásuknak adtak hangot, mondván, úgy megszokták, megszerették már a szobrot, hogy nem kívánnak megválni tőle. Ekkor az alkotó új szobrot formált, mely hasonlatos ugyan az előző változathoz, de ezúttal Arany Jánost fiatalabb korában ábrázolja, s kezében az eredeti sétabot helyett írótoll található. Az új szobor bronzba öntése érdekében felsorakozott a művész mellett az akkori kulturális minisztérium, valamint több magyarországi település – Hajdúböszörmény, Nagykőrös, Debrecen, Túrkeve – valamint a Békés megyei önkormányzat. A nagykőrösi Arany múzeum igazgatója a világban szerte élő magyarok adományait gyűjtötte össze, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület a nagyszalontai vállalkozókat kérte adakozásra. A szobor avatására 1992. március első napján került sor, a költő születése után 175 esztendővel. Sinka István szobrát 1997. szeptember 21-én avatta a város, az alkotás a Túrkevéért Alapítvány jóvoltából kerülhetett Nagyszalontára. A fekete bojtár születésének centenáriumán háromnapos ünnepségsorozat keretében avatták fel a szobrot, az alkotó, Talamasz Lajos jelenlétében. Zilahy Lajos, író szobra került harmadiknak a szalontai nagy szülöttek bronzmásának sorába. Az évtizedeken át Amerikában élő Zilahy Lajos élete utolsó éveiben hazatérését tervezgette, sajnos azonban a várva várt pillanatot nem élhette meg, 1974-ben bekövetkezett halála az akori Jugoszlávia területén érte, ott is helyezték nyugalomra. Negyedszázaddal később merült fel a gondolat, hogy végakarata szerint, helyezzék földi maradványait magyar földbe. Tisztelőinek munkálkodását végül siker koronázta, újratemetésére 1999. december 2-án, épp az író halálának 25 évfordulóján került sor, a Nemzeti Panteon központi oszlopcsarnokában, Budapesten. Másnap Nagyszalontán folytatódott a Zilahy-megemlékezés. 1999. december negyedikén leplezték le Katona József szolnoki képzőművész alkotását. Kulin György bronzmása 2001. május 9. óta dísze a szoborparknak. Tudományos ülésszak keretében emlékezett a szülőváros a csillagászra, mely soha nem feledkezett meg gyermekkorának kedves helyszíneiről. Szülővárosához való hűségét mi sem fejezi ki jobban, mint az a tény, hogy az általa felfedezett első kisbolygónak a Szalonta nevet adta. A szobor dr. Domokos Béla alkotása. Az emlékmű elkészítésének költségeit a Kulin család, valamint a Tudományos Ismereterjesztő Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozta. Kiss István Kosuth-díjas szobrászművész bronz másának készítője R. Kiss Lenke képzőművész, a megformázott művész nővére. Az alkotás az Arany-szobor szomszédságában kapott helyet. Az avató ünnepségre 2002. június 8-án került sor.

Városháza
Republicii út 1. szám
00-40-259-373-243, 00-40-359-409-730.


Székely László műépítész tervei alapján épült, 1906-1907 között. Az épület díszeit érdemes megcsodálni, hiszen néhány esztendő óta ezek ismét eredeti szépségükben láthatók. Az épületet 2008-ban újította fel a város, igyekezve helyre állítani az eredeti állapotokat. A bejárat fölött Bocskai címert tartó oroszlánjait figyelhetik meg. E két címer évtizedeken át elrejtve várta a szabadulást, most ismét az Arany család illetve Szalonta város régi címere látható. „Visszaszállt” a turulmadár is az épület tetejére, korábban jelképes mondandója miatt száműzték a homlokzatról. Az épületben a Polgármesteri Hivatal működik, valamint itt kapott helyet a Kereskedelmi bank helyi kirendeltsége is.

Nagyiskola
Nagyszalonta,
A Református templomtól pár lépésnyire állt Nagyszalonta első iskolája. Arany János idejében még szerényebb épület várta a diákserget, azonban az egyre növekvő igény megkövetelte, hogy korszerű épületet emeljenek a tudományok elsajátítása számára. 1845-47 között készült el az új, emeletes, az akkori lehetőségek szerinti legkorszerűbb épület, melyet a helybéli lakkosság Nagyiskolaként ismer. Az épületen márványtábla hirdeti, hogy azon a helyen állt az az iskola, melyben Arany János tanult és tanított. 2011 szeptemberétől ebben az épületben kezdi működését az Arany János Iskolacsoport, Nagyszalonta önálló magyar iskolája, mely első osztálytól az érettségi vizsgáig vezeti a diáksereget a tudomány világába.
Teodor Nes Főgimnázium
Republicii út 90.
Telefon: 00-40-259-373-448


A gimnázium építését 1903-ban határozta el Nagyszalonta városvezetése. Az impozáns épület terveit Székely László építész készítette, avató ünnepére 1909 szeptemberében kerül sor, az első végzős osztályt 1911-ben jegyzik.

Zilahy Lajos Művelődési Ház
Nagyszalonta, Iuliu Maniu utca 10. Szám
Telefon: 00-40-259-373-104.


Az 1900-as évek első negyedében megpezsdült a társasági élet Nagyszalontán. Egyre nagyobb szükség mutatkozott egy színvonalas, tágas teremre, ahol bálokat, szórakoztató esteket lehet szervezni. A gondot egy vállalkozó szalontai lakos, Elmann Lajos oldja meg, azzal, hogy megépíti a Redutot, ezt az impozáns épületet, ahol nagy színpad, 500 férőhelyes nézőtér, több kisebb terem áll a művelődés rendelkezésére. Az épületet Kiss Mihály helyi építészmester tervezte és a kivitelezés is nevéhez fűződik. Átadására 1928. december 16-án kerül sor. A korabeli sajtó Erdély legszebb kultúrházának nevezi az intézményt, napjainkban pedig a még mindig működő és használt zsinórpadlás csodájára járnak a szakmabeliek.

Arany Palota
Nagyszalonta, Szabadság tér 4. szám


Az Arany János Emlékegyesület a Csonkatoronnyal együtt vásárolta a telket, melyre 1912 nyarán emeletes házat építtetett. Terveit Czigler Győző építész készítette. Az ingatlant bérháznak szánták, melynek bevételből fenntartható legyen az Emlékmúzeum. A tervet sikerült valóra váltani, 36 esztendőn át segítette a bérház a múzeum pénzügyi helyzetét. Ekkor államosították, emeleti szintjén a városi könyvtár kapott helyet, a földszinten üzleteket nyitottak. 1990 után a könyvtár továbbra is helyén maradt, azonban a földszinten kiállító terem és műhelygaléria üzemel. A műhelygalériában a Sinka István Kézműves Kör tevékenykedik. Szalmafonással, gyöngyfűzéssel, egyedi dísztárgykészítési technikákkal ismerkedhet a betérő, s arra is van lehetőség, hogy bárki bekapcsolódjon, kipróbálja saját kezével is a látottakat.

Hajdú emlékmű
Az Aradi út-Vasút utca elágazásánál


A városalapítás 400. évében, 2006-ban avatta Nagyszalonta a hajdútelepítés emlékművét. A háromszáz hajdú nevét, valamint az adománylevelet is megörökítő alkotás Deák Árpád nagyváradi szobrász munkája. A millenniumi fák lombja alatt kapott helyet, a két élő óriást az ezredfordulón, száz évvel korábban ültették a város lakosai.

Vasmariska
Nagyszalonta első köztéri szobra. Hébé istennőt ábrázolja, azonban a nagyszalontaiak nemes egyszerűséggel Vasmariskának nevezték el az ártézi kutat díszítő alkotást.

Kossuth Lajos szobra
Kossuth Lajos egész alakos szobrát Tóth András készítette. Leleplezésére 1901. június 30-án került sor. Húsz éven keresztül díszíti a szalontai főteret, ekkor azonban – 1920. augusztus 8-án – ismeretlen tettesek ledöntik. Két évtizeden át az Arany múzeum földszintjén marad az alkotás, s csak 1940 őszén helyezik vissza talapzatára.

Bocskai István szobra
A városalapító fejedelem egész alakos szobrát 2000. július 16-án avatta fel Nagyszalonta. A szobor alkotója Kolozsi Tibor erdélyi képzőművész, költségeit közadakozásból fedezték.

Mozdony
1870-71-között épült a Nagyvárad- Fiumei vasútvonal Nagyszalontán áthaladó szakasza. Segítségével a település mezőgazdasági termékei eljuthattak akár az Adriáig is. A város számára jelentős eseménynek állít emléket a vasútállomás előtt látható mozdony.

Szökőkút